Csak a kormánypártok és a baloldali közös lista támogatottságának hullámzó szorosságában egyeztek a különböző közvélemény-kutató intézetek felmérései a 2021-es adatokat tekintve, abban azonban, hogy melyik oldal vezet, nem volt egyezés. Az év végére ugyanakkor több kutatás is kimutatta, hogy az ellenzéknek nem adott lendületet Márki-Zay Péter, sőt ellenkezőleg. Annyi biztos, hogy a pártokra lebontott versenyt 2021-ben is toronymagasan nyerte a Fidesz-KDNP, amely immár tizenöt éve a legnépszerűbb párt. Összegzésünk.
Más-más népszerűségi adatokat mértek 2021 során a különböző oldalakhoz sorolt közvélemény-kutató cégek, amelyek adatai nem is az egyes pártok, hanem a két politikai tömb támogatottságában tértek el leginkább a tavalyi év során. Ezek nagyjából a teljes népességet tekintve a 30-40 százalékos, az aktív szavazók körében pedig a 45-55 százalékos sávban mozogtak.
Nézőpont Intézet az egész évet tekintve Fidesz-KDNP előnyt mért, januárban 52 százalékon álltak náluk a kormánypártok, míg az ellenzéki tömb 45 százalékon. Az év derekára ez 52-43 százalékra módosult, míg az év végén 55 illetve 43 százalék volt a két oldal támogatottsága.
A Závecz Research-nél ezzel szemben már év elején az ellenzék vezetett (50-47) és a két-három százalékos különbség végig megmaradt. Igaz a kutatóintézet decemberi kutatása épp
A Republikon Intézet a biztos választók körében ennél pár százalékkal nagyobbra mérte a két oldal közötti differenciát az év során az ellenzéki közös lista javára, decemberben például öt százalékot (48-43).
A Republikon év végi kutatásába ugyanakkor arra mutatott rá, hogy a kormánypártok támogatottságát sem a koronavírus-járvány negyedik hulláma, sem a Völner-ügy nem döntötte be.
A Mediánnál a Fidesz vezetett szinte egész évben, érdekesség ugyanakkor, hogy a 2021 utolsó napjaiban ismertetett felmérésükben a teljes népesség körében öt százalékos Fidesz vezetést, míg a nem szavazókat, a választ megtagadókat és a bizonytalanokat nem tartalmazó biztos szavazók kategóriájában egy százalékos ellenzéki előnyt mértek.
Már ez a kutatás, illetve az abból született cikk is rámutatott ugyanakkor a népszerűségi viszonyok változására. Ahogy a a Medián kutatás kapcsán a hvg cikkírója is megjegyezte, az előválasztás óta lankad az ellenzék lendülete, és ez a fogyatkozás decemberben sem állt meg.
Ez a kutatás mérte fel azt is, hogy még
A Századvég már októberben hasonló adatokat mért, kutatásuk szerint a választók jelentős többsége Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP győzelmét valószínűsítette 2022-ben.
Az ősz végétől kezdve egyre erősödnek azok a hangok és szivárognak ki olyan kutatások, amelyek azt mutatják, hogy a többek szemében elszabadult hajóágyúként működő baloldali miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter ténykedése többet visz az ellenzék konyhájáról, mint amennyit hozna.
Az igazi bombát egy december közepén kiszivárgott belső kutatás jelentette, amit a 444.hu szellőztetett meg azzal a felütéssel, hogy amíg az ellenzék vitatkozik, a Fidesz folyamatosan erősödik. A belső kutatás eredményei azt mutatták, hogy a teljes népességen belül 46 százalékos a Fidesz-KDNP és csak 32 százalékos az ellenzéki közös lista támogatottsága.
Az eredetileg nem a nyilvánosságnak szánt felmérésből az is kiderült, hogy
Valószínűleg az sem tett jót ezek után a baloldalnak, hogy elkezdtek össze-vissza beszélni a kutatásról, volt aki nem is tudott róla, másnak viszont konkrét információi voltak arról, hogy az ellenzék rendelte azt meg.
A belső viták mellett a jelek szerint konkrétan Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltté választása sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a Századvég decemberi felmérése szerint például tavaly októberben, az ellenzéki előválasztás második fordulója idején, még a választók 42 százalékának volt kedvező véleménye Márki-Zay Péterről, de ez a támogatottsági mutató az év végére 36 százalékra zuhant, míg az őt elutasítók aránya 56 százalékra nőtt.
A Nézőpont szintén decemberi felmérésében is azt emeli ki, hogy a több mint két hónapja tartó kampányával
A kutatás azt is megmutatta, hogy az aktív szavazók 70 százaléka számít a jelenlegi kormány újrázására a tavaszi választáson és csak 16 százalék valószínűsítette az ellenzék győzelmét.
A felmérések szerint a baloldali tömbön belül nem volt jelentős elmozdulás a tavalyi év folyamán, az ellenzék vezető ereje továbbra is a DK, amelynek támogatottsága a biztos szavazók között 12-16 százalék között mozgott. Mögöttük a Jobbik és a Momentum viaskodott, előbbi 10-15, utóbbi 8-11 százalék közötti eredményeket ért el a felmérésekben. Az MSZP-re a szavazók 7-9 százaléka adta volna a voksát, míg az LMP nem jutott volna be önállóan a parlamentbe, ahogy a Párbeszéd sem.
Nyitókép: kozvelemenykutatok.hu
Persze nem rajta múlt; ő megtett minden gusztustalanságot, amit csak lehet, ám az elvi szilárdság kifogott rajta. Ami egyaránt jellemző Lévai Anikóra és Orbán Viktorra. Horváth K. József írása.
Az ukrán dezinformációs kampány narratívájához hasonló módon próbálták a megvert és elhunyt kárpátaljai férfi kapcsán hitelteleníteni cikkünket – van azonban egy kis bökkenő.
A Mandiner megkeresésére kiderült: sem színpad, sem hivatalos program nem jár a Tisza-vezérnek.
Az ügyben – bizonyítottság esetén – felmerülhet az információs rendszer vagy adat megsértése bűntett gyanúja.
Egy friss kutatás szerint a Fidesz szavazói nyitottabbak személyes kapcsolatokra más világnézetűekkel, míg az ellenzékiek zárkózottabbak, még az ismerkedést is elutasítják.
Külföldről támadják lapunkat, mióta feltártuk, hogy halálra vertek egy kényszersorozott magyar állampolgárt az ukrán toborzók.
Totális kudarcba fulladt a Tisza Párt kongresszusa.
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
